az oroszlánt is

Nagy színpadról álmodtam, fekete hajópadlóval, vastag, magas brokátfüggönnyel. Csak lenni és ragyogni.
Meg arról, hogy mikor _szokás_ abbahagyni a lázadást, tudod, amikor már kinősz belőle és úgy illik. És mondjuk, amikor trendi lázadni, akkor a true lázadó úgy lázad, hogy nem lázad?
Én nem tartom magam lázadónak, egyszerűen csak nem fogadom el a körülöttem lévő világot.

A Tintenherz sajnos szánalmasan szájbarágós, a gonosz fekete ruhát visel és gonosz, szereti rettegésben tartani az embereket, semmi másra nem képes csak rettegést szítani, csak a rettenet művészetéhez ért és fekete kabátot hord. Bár ő talán soha nem tapasztalta meg milyen rettegni, bármikor másokat a rettegésbe taszít, és feketében jár.
szomi.

Saját szusi

szusi uzsi szozsitól.

As good as it Göd

Ahányszor kiteszem a lábam Budapest határain túlra, eljutva ezzel Vidékre, mindig pofonszerűen jön a felismerés, hogy mennyire szeretek a városon kívül lenni.
Örülök, hogy itthon van most a bátyám, többek közt azért is, mert a második gyerek szerepét sokkal inkább nekem találták ki. Igaz, hogy nem emlékeznek miből érettségiztem, de kellemesen a színfalak mögül figyelhetem az előadást, abban a biztos tudatban, hogy tudom hol a hátsó kijárat. Tesóval kapcsolatban örülnék, ha találna valami alternatív elfogaltságot a workacholic munkamorálja mellé, javaslataim között szerepelne nem utolsó sorban pl. a gyermeknevelés.

taknyos karácsony

Lehet, hogy nem kellett volna beoltatnom magam, mert akkor legalább belehaltam volna az influenzába és nem kéne most szenvednem a náthától.

mumusok.

layers.

Delírium

A hiány.
Könnyű megteremteni, és akkor masszívan ragaszkodik.
A lét elviselhetetlen nem-léte avagy a gondolattalanság kényelmes, biztonságos zuga.
de kell a halálnak.

vigyázz kivel kezdesz...

zik zik zik

kortárs táncelőadás áláládis. kellett egy kis idő, cirka fél év, hogy újra érdeklődéssel tekintsek a kortárs felé, egyre részeltesebb magasságokból szemlélődöm. jó érzés felismerni mozdulatokat, technikákat, elámulni az ügyesen kivitelezett szintváltáson és ugrásokon - amikor pontosan tudod, hogy minimum egy megvilágosodás kell ezeknek a mozdulatoknak a megszületéséhez. meg az a hihetetlen izommunka, micsoda távlatok, ha nekem olyan fűrészizmom lehetne...
3 részes egészen élvezhető hód-néptánc-fütür kombó. Ebből a kortárs néptánc kimondottan jó volt, mozgásra is nagyon szépen kidolgozott, nagyon könnyed zeneileg is dinamikus, izgalmas. A fütür nekem táncilag sem ragadott meg kortárs klasszik egy kis kontakt alapok, meg néhány látványos bonyolultabb figura- persze semmi lenézés, szépen pontosan véghezvitt figurák, csak úgy semmi magávalragadó, illetve összeségében sokat rontott rajta az ezüstszínű ruha, ami marhajól nézett ki - ha nem mozogtak. Egyébként meg visszatükrözte a fényt, csunyán gyűrődött és elterelte a figyelmet a táncról. A zene pedig aláfestés szerűen ment a mozgás mellett, de bár ne tette volna. A harmadik rész első 5 percében nem tudtam levenni a tekintetemet és elfordítani a tudatomat a jelmezekről. Ügyesen megkomponált félig átlátszó rongyok meg valami seggmatricának tűnő holmi, miután ezeket megfejtettem tudtam a táncra koncentrálni. Nem volt unalmas, hol összeállt, hol szétesett, elején végén kis kerettel, de igazán nem éreztem hogy átjön az a lendület amit a táncosok beleölnek.

egyébként épp költözés, zuhogó hóban, tökéletes előjel:)

dum dum dumm dumdudumm dumdudumm

Vettem cool Agatha Christie önéletrajz kötetet. Milyen kár, hogy el kell ajándékoznom.

...and a happy new year!

Egyszer készítettek nekem egy hosszútávú horoszkópot (pontosítás, anyám minden születésnapomra készíttet egy egész éves horoszkópot, ezek után milyen meglepetés érhet?) őszintén már nem sokra emlékszem belőle csak arra, hogy nekem sokáig nem lesz jó illetve hogy csak 30 éves korom után leszek igazán boldog (def. wtf?). Ennek ellenére az elmúlt szilveszterekkor mindig erősen kívántam, hogy a következő év legalább egy kicsit jobb legyen, mint az előző évnek csúfolt szívás. De a 2010n nem parázom, sőt már a 2009 végén sem. Nem azt mondom, jól jön majd az a lencse meg a mentális sorompódíszítés (mert hát ugye mi értelme az életnek, ha.... - klasszikus) de ösvény van, láb van, szem van, szív van.

konyhai ramazuri

no comment. de mégis honnan? rend, fegyelem és kvázi tisztaság. és rengeteg vegyszer. és tudod, mi a durva? nem döglenek meg, ha ráütsz a margarinosdobozzal, a vajazókéssel, a vizespohárral, a szivaccsal (ez lehet, hogy nem a legjobb)...
nem kedvelem az olyan dolgokat, amiknek négynél több lába van. rasszista vagyok és a rovarok összes faját gyűlölöm.

és az unalom a tetőfokára hágott...


idén régóta először érzem a vágyat, hogy szép karácsonyt szeretnék. olyan sétapálca alakú nyalókákkal meg minden.

igen, és ma két jópont a világnak.

hétvégén jön haza máj.

Vannak azok a rémálmok, amiknek minden pillanatára emlékszel és álmodban is azon gondolkozol, hogy vajon valóság-e, mert, ha az, akkor fel kéne hívnom anyámat, hogy apám meghalt.
Nyilván a tegnapi beszélgetések kapcsán. Nyilván tudom, hogy a szüleim szeretnek. Csak a tudom és az érzem között tátongó szakadék felett átlagosnál magasabb IQval sem mindig tudok átlátni.
Egészen paradox módon (gondolva itt azokra, akik már találkoztak velem) borzasztó vágy van bennem, hogy szeressem az embereket és hogy mindent megosszak velük, ami a fejemben jár. Szeretném, hogy a szüleim ismerjenek, csak hát amikor nyílt vagyok, vagy őszinte, vagy természetes, akkor mindig pofára esem - az ő szóhasználatukkal élve: neveletlen, udvariatlan, indulatos, elmebeteg, bunkó. A baj az, hogy az AI úgy van programozva, hogy csukott szemmel mint az idióta megy előre, hiába...
A túléléshez tudnom kell, hogy van kék, zöld, fehér hideg van valami valóság a gyermekvilágon túl és vagyok én a gyermekvilágon túl. Meg vagytok ti, akiket szeretek, még ha bénán is, még ha nehéz is (igen. tudom.).

előbb-utóbb minden kiadja magát. még talán ez is. (némileg szkeptikus vagyok a százszorszéppé változott kakaóval kapcsolatban, de még meglátom)

ami azt illeti eléggé csípem ezt a táborszervezést, pedig én tényleg híján vagyok mindenféle mazohisztikus hajlamoknak. Már látom lelki szemeim előtt ahogy a szervezési anyagokat - táblázatok, program és NPC leírások - igényesen megdizájnolva szép kötetbe szerkesztjük a tábor végén, megfelelő kommentárral és konklúzióval kiegészítve.

ez nem egy abszurd vers.

ez egy bonyolult dolog.



ez a tánc a test nélkül.


ez a tánc a környezet nélkül.



tündérország.



határ és másvilág.


szabadság for the sake of fun.

ó hát persze.
én nem elfelejteni akarom a többi univerzumot, csak lezárni az átjárókat, még, csak még egy kicsit... már ha léteznek más univerzumok.
ideát is van mivel barátkozni, dolgozni, tanulni, táncolni, pakolni, készülni a karácsonyra.
egyszer engedd csak szabadjára a nyavajásokat és megnézheted magad! hah!

I solemnly swear...hogy ha átköltöztünk meghívok mindenkit (nyilván most épp túlzásokba esek) enni, különösen Momót, akinek a blogján a nevem ijesztő gyakorisággal szerepel különböző étkezések társaságában.
Apropó Momó, _igazi_ koszorúslány leszek! személy szerint a halvány pisztáciazöldre szavazok, de ez függ a fellow-koszorúslányoktól is. úgy emlékszem csak a rózsaszín volt egyértelműen elutasítva.

ami nem öl meg az erősebbé tesz.
van benne valami találó.

amikor rálépsz egy útra és elindulsz rajta. és engedsz, mert már egyszer engedtél. és rohansz. amikor rájössz, hogy eddig is ezen az úton jártál.

azt hiszem lázas vagyok.
Mióta írják 2 y-nal azt hogy Batthiány? esküdni tudnék, hogy én még i-vel tanultam...
rühellek beteg lenni. dolgoznom kellene, kivételesen. A misztérium rend nem várhat. Talán délután. Érzem ahogy a gondolatok beleragadtak a takonyba a fejemben, kivéve azt a néhányat ami a gyomrombaszökött, hogy ott ugróiskolát játszon, majd dolgavégeztével elpihenjen a melkasomon, jó kövér kis gondolatfoszlányok.

egyébként néha úgy érzem az akaratommal vasat lehetne hajlítani. Oda kell figyelnem arra, hogy mit akarok.

kemény meló ez a keringőkeresés. egyik sem tökéletes. még.

jah és tegnap azt mondták nekem a tánciskolában, hogy ügyes vagyok. ez azért nagy szám, mert már nagyon régóta nem mondta ezt nekem senki és marhára örülök neki. sajnos kell az a nyomorult külső megerősítés.

a kurva kurva kurva kurva kurva életbe.
dühös vagyok. nagyon.
és minden egyes csatornát megragadok, hogy ezt levezessem.

Az egyik saját magának hazudik és úgy viselkedik mint egy nyáladzó idióta.
A másik meg folyamatosan meg akar felelni valami olyannak aminek nem tud, ezzel mindennapi élet poklát tálalva a gyerekének.
ezek a szüleim. igen.

és süketek SÜKETEK SÜKETEK SÜKETEK

Igen, tudom milyen.

a dac nem érdekel, győzzenek le, tiporjanak el. jó. csak legyen béke. Legyen önműködő a rendszer nélkülem, ha kell.
de néha muszáj felállni és szembemenni a kényelemmel, mert nem jó.
én nem fogom fel harcnak. ÉN VAGYOK.

több fajta dühroham létezik. van pl olyan ami hónapokig tart.

Ma puha rózsaszín táncolatlan talpacskákkal indultam bakóhoz, ami konyhanyelven annyit tesz, hogy holnapra terjedelmes izomláz várható.

Haladok az esszével, vannak vázlatötletek, amiket végig kell gondolni, belecsempészni egy kis összehasonlítást az utasítások és a megvalósítás között, egy kis rajz és voila. egyébként szívesen fogadok gondolatokat dráma és tér, színész és tér illetve színész és díszlet vonalon, ha van valakinek elfekvőben.

izgatottan várom a holnapi első írtánc órát.
várja a halál. alig emlékszem a primary reelre. vérciki.

"Azért, kedvesem, mert vidékre költözöm. Nyitok egy gyömbéres gyík sütödét, tudja, a családunké az egész vállalkozás, és annyira népszerű egész Angliában, hogy nekem is be kell segítenem." (Fanfic of the day*)



*napi jelleggel, fanfictionökből számomra megkapó mondatokat fogok kihalászni ezzel a jeligével

ezt a filmet akarom megnézni! http://port.hu/holdhercegno_the_secret_of_moonacre/pls/ci/cinema.film?i_film_id=105230

etr

nemlétező információ után kutatva igen érdekes dolgokra bukkanhat az ember lánya az elte etr fórumán, tetszett a szerencsétlen EHA kód részleg (SZARABB.ELTE), de a pálmát a következő bejegyzés vitte:
"Szépüljetek !
Lányok!
Aesthetika plasztikai sebészet 31.000,-értékű utalvány eladó iá.20.000-ért."

Írtam a tánciskolának. Jövőhéten mehetek megnézni a középhaladó órát, aztán venni kell majd pótórákat (rendes kurzus árban) hogy megtanuljam a táncaikat. Hogy végre elhatározódott, most má' nem kéne lemondani.
Mil jóvoltából lesz balettpadló is a Főnixben, azzal is lehet tán kezdeni valamit.

A Zbrush köszöni jól van. Csináltam dagadt macskát (elakadtam a textúránál) illetve végigpróbáltam az összes tetves 2,5Ds ecsetet (a felét persze még mindig nem értem).

A Phd jól van. Gondolom. Mostanában nem nagyon találkoztam vele. Az összes motivációm kimerül az Andrea kedvességével szembeni lelkiismeretfurdalásban, illetve az ösztöndíjban - bár az a fajta lelkesedés hónap 10-e után erőteljes hanyatlásba kezd.

Úgy tűnik lesz költözés. Jó lesz. Talán. Túl sok mindent kéne mérlegelni ahhoz, hogy egyáltalán belekezdjek a mérlegelésbe. Jó lenne úgy kezelni a dolgokat, ahogy vannak. De hát a franc se akarja. Tény, hogy az a hely közelebb áll az én lakásról alkotott elképzelésemhez, nem beszélve a térbeli elhelyezkedés előnyeiről.
A közeljövő megoldandó kérdései közül a leg, pillanatnyilag a 3-macska problémája. Szeressétek Zorát és vigyétek haza! Az a fajta klasszikus rajzfilmhős, aki azért jön ki jól a dologból, mert véletlenül ráül az ellenfelére.
Aki ismeri Drazsét, az tudja, mit jelent az ő esetében 3 négylábú létforma 54nm-n való tárolása.

A netbook majdnemhogy tökéletes. A színével nem vagyok maradéktalanul elégedett, hosszú napokon átívelő gondos válogatás után sikerült egy egészen már-már feketének tűnő sötétkéket venni. Lelki(!) szemeimmel felfedezni vélem benne az áfonyaszínt. Erős a kísértés, hogy áfonyának nevezzem. Eddig ugyanis még nem találtam neki megfelelő nevet.

Trouble travels fast
When you’re specially designed for crash testing
Or wearing wool sunglasses in the afternoon
Come on and tell us what you’re trying to prove

Because it’s a battle when you dabble in war
You store it up, unleash it, then you piece it together
Whether the storm drain running rampant just stamp it
And send it to somebody who’s pretending to care

Just cash in your blanks for little toy tanks
Learn how to use them, then abuse them and choose them
Over conversations relationships are overrated
“I hated everyone” said the sun

And so I will cook all your books
You’re too good looking and mistooken
You could watch it instead
From the comfort of your burning beds
…Or you can sleep through the static

Who needs sleep when we’ve got love?
Who needs keys when we’ve got clubs?
Who needs please when we’ve got guns?
Who needs peace when we’ve gone above
But beyond where we should have gone?
We went beyond where we should have gone

Stuck between channels my thoughts all quit
I thought about them too much, allowed them to touch
The feelings that rained down on the plains all dried and cracked
Waiting for things that never came

Shock and awful thing to make somebody think
That they have to choose pushing for peace supporting the troops
And either you’re weak or you’ll use brut force-feed the truth
The truth is we say not as we do

We say anytime, anywhere, just show your teeth and strike the fear
Of god wears camouflage, cries at night and drives a dodge
Pick up the beat and stop hogging the feast
That’s no way to treat an enemy

Well mighty mighty appetite
we just eat ‘em up and keep on driving
Freedom can be freezing take a picture from the pretty side
Mind your manners wave your banners
What a wonderful world that this angle can see

But who needs to see what we’ve done?
Who needs please when we’ve got guns?
Who needs keys when we’ve got clubs?
Who needs peace when we’ve gone above
But beyond where we should have gone?
Beyond where we should have gone
We went beyond where we should have gone
Beyond where we should have gone

az mennyire para már, amikor a hetediken benéz egy bácsi feje a hálószobaablakon...

az emberiség kitalálja a felszín fogalmát szociális kapcsolatok jellemzésére. Majd közli, hogy van akinek mély a felszíne. Jó vicc.

mental note

itt a keretnek egy kicsit megsárgult-gyűrött öregasszonyszerű csipkeszegélyt szeretnék.
tehetségtelen vagyok az önpusztításban. amióta megpróbáltam leinni magam, rá se bírok nézni a vodkára.
és borzalmas, hogy a gondolataimat undorító nyálkaként uralják a munka-pénz-egzisztencia-lakhatás témakörök, mintegy lehúzva minden szikrát a posványba. nem tudom, hogy vehetném rá, hogy takarodjanak vissza a sor végére.
Sok mindent elbasztam az utóbbi pár évben, van, amit konkrétan meg tudnék nevezni, egy része felelőtlenség volt, más túlzott vakító lelkesedés, némi menekülési vággyal megbolondítva. Amit tudtam - és amire egyáltalán rájöttem - igyekeztem kijavítani, de valahol azt éreztem egyik ketrecből a másikba menekülök. Sokszor a bátorság hiánya tartott vissza, sokszor a lustaság.
szánalmas, hogy ide jutottam. nyálcsorgató önsajnálattal telnek az órák, este azon síránkozva, hogy bár tovább tartanának a percek és ne kezdődne el a holnap, reggel pedig igyekezve nagy lélegzetvéltellel elviselni a semmit, hogy mihamarabb érjen a végéhez. Nem látok szívesen senkit, mint ahogy a törékenyre szikkadt hulla sem mutogatja magát másnak. már az alagutat se látom, nemhogy a fényt a végén.

család

- És ez egy szép napon mind a tiéd lesz!
- Mi, a függöny?

a családi programok mennyisége meghaladta a kritikus szintet, súlyos megvonókúrára van szükségem. vagy egy revolverre.

technika

nem értem én ezért ezt a telefont.

Ma csupán kihangosítani akartam a hívást erre micsinál? Felhívja a tűzoltóságot...

Álom

Profi kviddicsjátékos, egyszerre fogó és gólt is dobtam. cool.

az új Café Nord

nem tökéletes, de már valami és megy valahova, vagy lesz ez még úgyis.

bejegyzés

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed iaculis rutrum augue sagittis dictum. Ut quis elit quis mauris hendrerit iaculis. Proin sodales laoreet odio, non feugiat arcu feugiat ac. Suspendisse mollis nisl quis ante laoreet ut molestie turpis eleifend. Cum sociis natoque penatibus et magnis dis parturient montes, nascetur ridiculus mus. Donec fringilla felis ac sem bibendum eleifend. Aliquam erat volutpat. Maecenas rhoncus eleifend mollis. Pellentesque elit magna, hendrerit id tempus a, fringilla ac tellus. Sed felis eros, pretium eu varius et, pulvinar vel elit. Nam vestibulum nibh nec massa dignissim eu accumsan libero dapibus. Etiam sit amet lectus velit. Duis lacinia venenatis egestas. Aenean ornare turpis vitae justo sagittis at aliquet mi ultricies. Phasellus lectus eros, aliquam nec venenatis eu, iaculis at lacus. Nam aliquet tincidunt pellentesque.

Morbi varius sagittis euismod. Maecenas sed ullamcorper nulla. Aenean eleifend pellentesque pharetra. Donec id libero elit. Class aptent taciti sociosqu ad litora torquent per conubia nostra, per inceptos himenaeos. Duis non nunc ligula. Maecenas ipsum eros, viverra et sollicitudin quis, lobortis quis velit. Nunc consectetur aliquet lectus, at aliquet sem dapibus at. Phasellus sit amet lacus feugiat velit pharetra vehicula at non lorem. Pellentesque porttitor fringilla mauris, sit amet pretium sem auctor vitae. Phasellus varius malesuada condimentum. Morbi varius ante non risus sodales et luctus risus feugiat. Curabitur sed velit libero, vel commodo lectus. Ut sapien sem, consectetur quis egestas ac, pulvinar id mauris. Fusce tempus tempor ultrices. Pellentesque eu enim sed urna tristique laoreet. Proin faucibus, ligula ac lacinia faucibus, ligula erat sagittis risus, eget tempus tortor lorem non risus. Donec dolor purus, varius quis feugiat nec, sodales sed elit. Aenean in dolor libero. Suspendisse scelerisque dapibus vestibulum.

Quisque adipiscing ante non nisl posuere cursus eu vitae lacus. Nunc tincidunt est a erat mattis hendrerit. Cras id lacus pharetra massa varius pharetra. Vestibulum purus justo, aliquet id rutrum eu, semper id nisi. Aenean vulputate egestas arcu id rutrum. Aenean vestibulum neque nec neque accumsan ornare vehicula ipsum vehicula. Nullam semper ornare pharetra. Nullam auctor tortor dolor. Ut a nisl ligula. Vivamus id nunc dui, eu cursus erat. Pellentesque ac mauris enim. Aenean vitae mauris sem, ac laoreet sem. Maecenas malesuada dui sit amet dolor porttitor eu sagittis quam mattis. Phasellus non enim felis, id consectetur metus. Fusce consectetur, lectus et sagittis vulputate, turpis lectus ornare leo, vitae egestas dui leo id tortor. Etiam ligula diam, dignissim non tempus ut, aliquet vitae sapien. Sed rutrum, lorem et adipiscing sagittis, enim dui vehicula ligula, quis commodo ante purus venenatis neque. Integer accumsan rutrum leo, ut tristique urna fringilla a. Aenean eu enim eu felis faucibus ultrices. Integer eu lacus quis ipsum molestie condimentum quis vel libero.

Etiam dictum ullamcorper mollis. Sed lacinia blandit nulla, sit amet eleifend lacus tempus a. Fusce metus leo, mollis eget iaculis vitae, commodo ac turpis. Vivamus quis mauris neque. Vivamus vitae vestibulum arcu. Proin non vulputate purus. Ut sit amet commodo eros. Praesent tempor libero eget tellus malesuada ac venenatis leo elementum. Curabitur rhoncus fringilla faucibus. Morbi pulvinar luctus eros eleifend aliquet. Praesent suscipit sagittis lacus, nec lacinia enim sollicitudin id. Vivamus sed euismod metus. Morbi in nisi risus. Curabitur nunc justo, convallis ac adipiscing sed, ullamcorper at metus. Nam erat risus, imperdiet eget tempor sit amet, pulvinar et sapien. Aenean ut dui dui, eget varius felis. Nam ullamcorper tortor eu augue lobortis blandit. Cras vel laoreet nibh.